Szebenyi Judit, Ács Nagy Éva.
Közös vers!
Megváltásért kiáltok
Lelkem fátylát az idő ajtaja odacsípte,
hogy időtlen időkre ezt a pillanatot ,
egy fénykép megőrizze.
Meglebbent vágyam az igaz érzésre ,
már csak a legszebb tisztulásra várok.
Ruhámat lengeti összevissza a szél,
ereje átjárja teljesen testemet.
Lelkem belseje egyre szebb lesz ,
minden mi rút volt , tova szált.
A testem megváltásért kiált
most hullámzik lelkem mint a tenger .
Hiányzik Alim mint nemegyszer ,
remegek, fázom segítségért kiáltok .
Legbelül minden ellen lázadok !
A sorsom miatt, mi mindig cserben hagy
te élet egy fájó foghúzás vagy !
Elindulok , már nem tétovázom .
nem viszem tovább mindenki terhét .
Elég nekem amit rám rakott az élet.
hát távozzatok tőlem rút lidércek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése