Visszavárnak Tesómnak Ritának!

Ács Nagy Éva
Visszavárnak
Tesómnak Ritának!!!!!!!!!

Akárhová mész te el a nagyvilágon,
honvágyad van , ide mindig visszavágyol!
Visszavár a rét , hol gyerekként szaladgáltál,
hol pitypangból fejemre koszorút fontál.

Visszavár hát az erdő minden növénye,
hol számháborúban léptél az ösvényre.
Visszavár a domb , kedves helyünk minden zuga,
hol szánkon , pirult arccal csúsztál le az útra.

Visszavár a fa , a bokor a dalos madár,
mely énekével hívogat s a válladra száll.
Vár az otthon , hol fejed álomra hajtottad ,
hol anyád kezét félősen simogattad.

Visszavár a nagytemplom ott a főtéren,
hol fejedre öntötték a szentvizet, éppen.
Az ágyad ott van mire fejed lehajtottad,
ott a kályhád miben a tüzet szítottad.

Várnak őseid , a sírok a temetőben,
gondoznod kell , ne legyenek feledőben.
Várnak tárt karokkal a régi cimborák,
velük a soha nem feledett tivornyák.

Még képzeld , iskolád is mindig vissza vár,
de főleg vár rád , anyád , apád s a család.
Anyád még itt van , itt még most , mindig neked,
ő volt az ki szívében , sosem feledett.

Könnyes szemmel, mindig haza várja gyermekét,
őrzi neked , titkon az otthon izét ,melegét.
Világot láttál , tudom , haza nagyon vágytál,
szerető otthonra sehol nem találtál.

Várnak rád nővérkém , gyere hát haza,
várlak én is ,szívednek itt van az otthona!