Maradj még

Ács Nagy Éva
Maradj még

Némán néztelek,
játszott szemedben a szivárvány.
Kezem arcodon simított végig,
figyeltelek, nevettél rám.
Varázs volt,
soha vissza nem térő pillanat.
Nem tudtam betelni veled,
kezem kalandozott testeden.
Suttogtam füledbe neved,
melegség, izgalom talált utat bennem.
Szeretlek, éreztem,
vágytam, hogy örökké tartson.
Vad nászunk ne érjen véget,
ég és föld között lebegjen.
Mámortól ittasan mártózva,
mindig -e kéjnek áldozva.
Némán néztelek,
töröltem fel testemmel, tested nedveit.
S te egyesültél mindenben velem,
némán nézve rám, ajkamra csókot lehelve.
Kezed felfedező útra indult,
s én engedtem, hullámzott a vágy ,
forrt a vérem, ne hagyd abba,
kalandra fel, menj tovább!
Elégüljön ki a szenvedély,
kapjon meg mindent a vágy.
S ha vége, ne engedj el,
ne dobj félre, maradj , hisz nem volt elég!
Mert belőled nekem egy életen át kell még!