2014. október 18., szombat

Örökké szeretlek

Ács Nagy Éva
Örökké szeretlek

Hideg van, szinte a csontjaimig hatol,
remegve fázok, könnyem arcomra fagyott!
Tested is jeges, arcodon viasz -szerű máz,
szemed lecsukva, már nem nézel többé rám.
Ajkad nem szól, ott maradt rajta a mosoly,
nem hallod azt sem, ha hozzád sírva szólok.
Kezed imára kulcsolva melleden pihen,
nem nyúlsz felém, nem simogatsz meg engem.
Melletted virágok , koszorúba fonva,
nem úgy mint mikor te szedted  csokorba.
Állok, nézlek ,végső búcsút veszek tőled,
szám egy szót rebeg feléd, örökké szeretlek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése