Ács Nagy Éva
Ön -irónia
Elhagytál, nagy-ívben leszarsz,
felnőttél, kenyeret nem adsz.
Elém vetettél pár csontot,
melyet már a kutya megrágott ,
Elhúztad a mézes madzagot,
ígérted nekem, a szépet s jót,
Felnőttél, rám nincs szükséged,
nekem nélküled üres az élet!
Ősz hajam, kezem is remeg,
s most még a szívem nagyon beteg!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése