Fehér már minden, havas lett a táj,
hegygerincen egy fehér farkas vár!
Orkán erejű szélben sír, ott
fent egy árva havasi -gyopár!
Sír keservesen , érzem hallom,értem,
táncolni vár, várja jöttöm , léptem.
Rózsát szedett, harmatosat nékem,
fehéret ,mint a frissen esett hó.
Zenél búsan nekünk az északi szél,
rózsám , bánatos lelkemnek mesél!
Farkasom boldogan járja a táncot
velem, barátom , ő a mindenem!
Esett a hó, tombolt a szélvihar,
de a hegy ormán engem nem zavart!
Barát ölelt át, , nézett a szemembe,
nyugalom uralkodott itt ,csend ,béke!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése