Szomjaztam

Ács Nagy Éva

Szomjaztam

(Anyámnak)
Koldusként jöttem a világra,
kéregetőként szomjaztam
anyám csókjára!
Vártam mindig , mit nekem ad,
kaptam utána,
mint éhező ki kenyeret kap!

De bőkezű volt az én anyám,
szeretetét
százasával szórta rám.
Csókkal , öleléssel elhalmozott,
hiányt nem szenvedtem,
szívem szeretetben úszott.

Anyám nem hagyott koldulni,
nem kellet kérnem,
magától tudott adni.
Sosem feledem el neki,
azt, hogy tiszta szívből
tudott szeretni!

Éhínségem, szomjam ő oltotta
mert szeretetben megáldotta.
Köszönöm neki, hogy tőle nem
kellett kérni.
Kenyeret, vizet, életet adott,
bősége nem apadt el, szeretetben áldott..