Ács Nagy Éva
Romokban
Világot jelentette egykor ,
a fényt hozta el.
De most összedőlt minden,
romokban heverek.
A katedra rám zuhant,
nem játszok több életet.
Érzelem bennem semmivé vált,
csalódás tönkre tett.
Nyomja terhe vállamat,
összelapítva mimóza lelkem.
Vége, akiért éltem, s mindent reméltem,
gyilkosom lett, megölt engem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése