Csilingelt a hangod az éjben,
kacagott veled a nyári szél.
Tűfokán játszott az érzelem,
lelkem kinyílt a jöttödre így.
Kukacos lét , mibe haraptam
eddig, most végre féreg mentes.
Ennyi szépet én oly rég kaptam,
ingerült volt , kedvetlen,a régi én.
Terpeszben állok, karom kitárom,
várom, hogy teljesüljön a vágy.
Legyen veled , teljes az óhajom,
hurrikán söpörjön a parton át.
Ezt most nem, és nem űzi el senki,
szívemben veled együtt marad.
Elmehet mellettünk mindenki,
akkor sem adom fel az álmomat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése