Ács Nagy Éva
Öreg -szem
Már semmi nem megy úgy, érzem , mint régen,
hajam festem , kezem remeg ,öregszem!
De jó volt pedig fiatalnak lenni!
mikor nem számított idő, pénz ,semmi!
Mikor diákként kacagva bohóckodtam,
a közeli parkban egy csókot kaptam!
Barátnőimmel boldogan csavarogva ,
elindultunk mi cél nélkül ,dalolva.
Nem volt ellőttünk gát , nem volt állomás,
csak kaland, s hihetetlen ábrándozás.
Nem számított az , hogy bukszánk nincs teli,
hogy a kenyerünket a nap érleli.
Nem volt probléma soha , hogy hol alszunk,
ott vetettünk ágyat, merre épp jártunk.
Mégis hihetetlenül szép volt minden,
de lázadó énem , lassan tova libben.
Csöves gatyám , kockás ingem elszakadt,
de bennem tudom, hogy nyoma ott maradt.
Ma már lecsillapodtam , de szép álom ,
gyerek maradtam, más a világ ,látom!
Kívülről öregszem , de szívem a régi,
fiatalkori emlék zöme örökre őrzi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése