2014. április 23., szerda

Mindegy ki vagy

Ács Nagy Éva
Mindegy ki vagy

Egyedül volt, én szárnyam alá vettem,
fázott nagyon, én megmelengettem.
Nem szerették, hát én most szeretem,
olyan jó mikor hálásan néz engem.
Néha felnéz, boldogan ugat, csahol, 
álmodik még, volt egy otthona valahol.
Nekem mindegy honnét jött, ő gyámoltalan,
nekem mindegy kiféle, ő hontalan.
Rám szorult , szeretetre vágyott,
s az én szívem mindenkire nyitott.
Anyja helyett most hát anyja lettem,
kiscsibéim közé testvérré tettem.
Terelgettem, figyelem féltőn lépteit,
s ha felnő , talán nem felejti el fivéreit.
Óvja, védi mindentől s mindenkitől őket,
és én a tyúkanyó, boldogan majd pihenhet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése