Szeretethullám ( Anyukámnak)

Ács Nagy Éva
Szeretethullám
( Anyukámnak)

Első szavam talán az volt mama,
lépéseimet mely még bizonytalan volt felé tettem.
Talán ha jól emlékszem s nem tévedek,
az első maszatos puszit is neki adtam
Kis-karom szorosan őt ölelte először,
elszakadni sohasem akartam tőle!
De felnőttem, lassan leváltam a
biztonságot nyújtó kebléről,
pont úgy, mint fáról az érett gyümölcs!
Beértem, anyám sem nevelt többé,
életre érve alkalmas voltam az önállóságra.
De kezét hálásan simítom, most én fogom,
én vagyok mellette ha baj van,
a szerepünk kicsit átalakult!
De mindig , bármikor számíthat rám,
mert ő mindent adott nekem,
s most én adom neki a mindent!