Ember , ki bennem él,
őrzi még a régi ént.
Mert ember , mi vagyok,
én tudom, sosem változom.
Kívülről kicsit kopott máz,
de belül fiatalos láz.
Még a tűz lelkemben éget,
az élet nem ért véget!
Még most én- én itt vagyok,
öregszem , de nem változom.
Csak egyszer ha kell majd
szépen ,csendben meghalok.
Megyek én , ha mennem kell,
de énem sosem hagyom el!
Velem lesz a másvilágon,
és én ott is lázban tartom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése