Árva létem

Ács Nagy Éva
Árva létem

Árvaként állok a világban
fényt néha alig látok
hiányzik valami nekem
múltkor anyát rajzoltam a párnámra
szeme kékje olyan volt mint az ég
hajfürtjei a homályban ében árnyalatai!

Anyát rajzoltam a takarómra
éreztem illatát lebegtem
hiányzik valami nekem
szorosabban öleltem este
úgy hogy éreztem pálcika csontjait
kértem szeressen kicsit
kértem jöjjön értem temesse a múlt sebeit!

Anyát rajzoltam szívem közepébe
imádkoztam ha van valahol
dobbanjon meg szíve értem
ígérem nem lesz velem gond
jó leszek csak érezzem csak öleljen
ha hideg melegítse át fagyott lelkemet!

Anyát rajzoltam a jégvirágos ablakokra
láttam árnyékát megjelenni a rajzon túl
mosolygott rám ragyogott szeme
ajándékot nem láttam de nem is kell
ő maga a kincs felért mindennel
felolvasztja a világ jégmezejét
vele csodaszép nincs többé árva lét!

Anya várlak látlak álmodok rólad
tudom veled biztos a holnapom
anya lépted nyomán virág nyílik
melegíts nem akarok fázni többé
tüzednél akarok örökké lenni
anya nem akarok árva maradni
anya anyát akarok hallod
ha nem vagy inkább legyek halott!