Néztelek

Ács Nagy Éva
Néztelek

Rajtad felejtettem már szemem,
hajadat kócosan fújta a szél,
szemed azúrkéklőn ragyogott,
mosolyod a szívemig hatolt.
Néztelek!

Álltál a pirkadatban előttem,
táncot járt orcádon a hajnal,
kezed a kezemhez ért , remegett,
lábad alatt megmozdult a föld.
Néztelek!

Tudtam ez szerelem első látásra,
mert én is veled együtt remegtem,
szemeink akkor össze villantak,
köszöntünk boldogan a hajnalnak.
Néztelek!

Kívántam , akartam forró csókodat,
vártam jöjjön a szenvedély pillanata,
kértelek , most még ne érjen véget,
tudtam nekem te vagy a végzet.
Néztelek, s nézlek még!