Magányosan
támasztom búskomoran a kocsma pultját
elfelejteni jöttem szívem bánatát
külvilág számomra nincs kezemben whisky cola
nagyot iszom poharamból a fájdalomra
égeti íze szinte marja torkomat
de a gondokat feledem s magányomat
ő és én két régi társ hű jó barát
támasztjuk hát együtt a kocsma pultját
.jpgKOCSM%C3%81BAN.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése