A mi Márciusunk

Ács Nagy Éva
A mi Márciusunk

Március van,
mindenki Márciusa!
Régen indultak az ifjak,
erejükben nagyon bíztak.
Azt hitték megdöntik a hatalmat,
az eszméért éltek , haltak!

De nem jutottak előre,
sorsuk ment veszendőbe.
A múzeumnál álltak sorba,
Petőfi a Nemzeti Dalt szavalta.
Lépcsőn állva elhangzott a dal,
s fújta a nép ,,Talpra Magyar!
Visszhangzott a Nemzeti Múzeum,
Március van , szóljon a dalunk!
Petőfi állt ott és mondta , mondta,
közben a Pilvaxban megszületett
nemzetünk 12 pontja!
Költőnk nem uszított ,
csak számított az ifjakra,
s az igaz Magyarokra!
Most rájuk emlékezve -e napon,
kezembe kokárdát fogom,
feltűzöm a kabátomra,
emlékezve a mártírokra!
Emlékük előtt fejet hajtok,
s nagy Márciusra gondolok!
Ha Magyar vagy sose felejts !
Volt vala egy cél egy eszme,
érte , érted lett ifjak veszte!
Piros , fehér ,zöld , zászlónk
büszkén leng a szélben felettünk,
ne feledd el soha elődünk!
Magyar vagy!
ne feledd honnan jöttünk,
azt se ,hogy haltak értünk!