Eltékozolt élet

Ács Nagy Éva
Eltékozolt élet

Ringatta a keblén,
melléből szoptatta,
óvta őt a széltől,
fázott, takargatta,
tanította járni,
tanította beszélni,
tanította szeretni,
s most kirepült,
felnőtt a madárka,
egyedül indult
el a nagyvilágba,
aki felnevelte ,
az most sírdogál,
feléje sem néz már
a felnőtt madár,
üres a fészek,
a pókháló lepi,
vérzik egy szív,
a magány lesi,
ráncai egyre
szaporodnak,
élete bimbói most
a porba hullnak,
hiába volt ölelése,
hiába a szeretete,
magára maradt,
övé az eltékozolt élete!