Ács Nagy Éva
Elveszett remény
az alkonyat kettétörte lelkemet
elnyelte szívem dobbanását
ködbe veszett érted sóhajom
most én is távozom az esti széllel
a hajnalt már nélküled érem meg
a fény most nem cirógatja testem
kapaszkodtam eddig a semmiért
de elvesztettem már a reményt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése