Ács Nagy Éva
Csillagok közt
Még csillagok közt lépkedem,
felhőkből kicsit lélegzem.
Otthonom hát a mennyország,
lelkem örökké ott él tovább.
Fentről én féltőn figyelem,
szeretteimet úgy lessem!
Csak egy mosolyt, még egy szép szót,
csak egy pillantást, oly vágyót!.
Szeretnék látni , hallani!
csak még kicsit rájuk figyelni.
Szólni ,megérteni szavukat,
fogni kezüket , arcukat.
Csak még az ölelést érezném,
testem már nincs , csak a lélek él.
Ölelni , szeretni nem tudok,
de mindig rájuk gondolok!
S egyszer majd várom őket,
várom, hogy ők is felérnek.
De akár mennyire szeretném,
soká lesz még, remélem.
Életük még sokáig tartson,
még nincs helyük itt ,ott az otthon.
Gondolatukban ott vagyok,
míg ők élnek , nem leszek halott.
Csillagjaim között ,otthon vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése