Szonett .88
Írta: Ács Nagy Éva
Nézett rám csak furcsán ,arcán megvetés ,
Szeme lángolt, felém szinte szikrát szór .
Kérdem én félve, ez itt halotti tor?
Válasz rá, förtelmes , gúnyos nevetés.
Vétkeztem, bűnöm nagy, hibáztam, na és?
Azért még nem féreg, még ember vagyok.
Lelkemet nem lepte el szenny és mocsok,
Röhögj hát csak, kell szívemnek tőrdöfés.
Azért is nézd végig , hogy büszkén állok,
Veled szembe nézzek , nem , nem hátrálok!
Nyálas ficsúr, végén nevetni fogok!
Tudd , onnét fentről nagyot lehet esni,
Fejed egyszer a porba fog majd hullni.
Te szívedbe majd kést döfnek hát mások.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése