2014. július 21., hétfő

Jövőt hiszem

Ács Nagy Éva
Jövőt hiszem

Valahol messze már múlt , történelem,
bronzba öntve áll, örök gyermeksereg.
Hegedű hangja most hallatszik a szélben,
kicsi lány csodálkozik -e szépségen.
Izzik a levegőben szeretet és béke ,
a kislány nevetve néz bánattal szembe.
Szomorkodik kicsit, mert közéjük állna,
akaratát nézd csak, végig is hajtja.
Dacol most mindenkivel ,mert hinni akar,
ijesztő tette, de teljes a gyermek óhaj.
Rohanva táncba hívja a kis-bronz fiút,
a szebbiket , neki kedveset , nem hiút.
Tükröt napnak tartva , karok a magasba,
táncolnak álmot , lábuk jár tangóra.
Igazi gyermek álom, gyermek szerelem,
ez nem múltat jelent , bennük jövőt hiszem!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése