2014. július 29., kedd

Megszülettél

Ács Nagy Éva
Megszülettél

Fontos volt nekem léted, éreztelek,
alig vártam hogy végre láthassalak.
Rám nézz, én legyek a legelső kit látsz ,
ne félj ,az első perctől vigyázok rád .
Megijedtél , homlokod összeráncolod ,
annyi minden más és ismeretlen vett körül.
A fény bántotta szemed, nem nyitottad ki ,
sírtál, de tudtam ,ha meglátsz megnyugszol.
Én itt vagyok vártam rád , óvlak a fénytől ,
beszélek neked, csókomat az elsőt adom
puha még kicsit mázas homlokodra.
Remegsz ,kicsi szíved összevissza dobog ,
megfogom aprócska gyenge kezedet ,
mellemre teszem puha bársonyos testedet.
Hallgasd , az én szívem is összevissza dobog ,
én is félek, nekem is ismeretlen minden.
Érzed az ismerősnek vélt illatot , mely belőlem árad,
s már nem sírsz , nem remegsz, nem félsz többé.
Jó helyen vagy ,biztonságban , nekem születtél ,
és én neked , régen , de akkor tudtam ,hogy leszel.
Álmomban pont ilyenek képzeltelek el,
s azért vagyok ,hogy neked örökké legyek.
Fontos vagy nekem ,fontos ,hogy boldogan élj ,
fontos, sose félj, nem tudlak megóvni majd
a csalódásoktól , de enyhíteni a fájdalmat ,igen ,
azt talán , mert vállamon kisírhatsz mindent mi bánt,
én vagyok és leszek, nem hagylak magadra!
Mindig vigyázok majd rád, hisz számomra te vagy a világ!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése