Hiány
Felnevelted őket, kirepültek,nem maradt semmid,
az üres gyerekszobát könnyezve járod végig!
A falakon visszhangzik a nevetésük ,kacajuk,
hallod füledben ,a szőnyeg őrzi még lábnyomuk.
A játékok bánatosak, sorban ülnek, porosodnak,
nehezen hiszik el, hogy végleg elmúlt a tegnap.
Szívedben üresség, belemar a jeges fájdalom,
minden jelentetek, hogy jönnek várod ,igaz álom.
A pók úr ott ahol ők jártak, táncoltak , daloltak,
hálót szőtt életedbe, üres számodra a holnap.
Várnod kell , miért,?tán sora kerülsz , mindig csak várnod,
várnod arra , hogy megszánnak, s teljesül az álmod.
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése