Szonett: 100.
Írta: Ács Nagy Éva
Szerelmet vallanék, így versbe öltve,
Mert szóban azt kifejezni nem tudom,
Nélküled üres lenne a holnapom,
Mily rossz volt eddig létem, nem szeretve.
Leírom most, csodaszép lett a hajnal,
Veled együtt féltve, óvón ölel át,
Leplezte egy mosoly a vad éjszakát,
Így remény jött,s fényes lett nekem nappal!
Rímeimet , csakis neked faragtam,
Muzsám vagy, szeretlek, sosem tagadtam,
Zord időben is szép lett hát az élet.
Halok érted,vagyok, egy csábos szírén,
Ki veled táncol, ring a vágy láng tüzén
Ámor nyila szívemben magot vetett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése