Büszke szüleim
Örömkönnyek hulltak ma,
sírt két áldott jó lélek,
de nem fájdalom ült szemeikben,
büszkeség vert ott éket,
rám voltak most nagyon büszkék,
rám, a mindig ügyetlenke gyermekükre,
ki ott állt velük szemben a színpadon,
ki a gondolatait , örömét , bánatát, öltötte rímbe,
ne sírjatok, én a vállatokra borulok,
csókjaimmal életet lehelek
vénülő testetekbe, dobogó szívemet,
teszem reszkető kezetekbe!
Én hullatok könnyet most nektek,
a büszkeségem könnyét,
áldom az Istent , hogy nekem ti vagytok,
ti magamra sosem hagytatok,
áldom az Istent, hogy ti vagytok szüleim,
áldom értetek a földet, drága szeretteim!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése