Sötétségre ítélten
Csalódott a szívem,
olyan volt, mint régen.
Ugyanúgy fájt, mélyen,
kínlódott ,sebzetten.
Kínozták , gyötörték,
percet sem kímélték.
Bezártam kapuját,
nem nyitom ajtaját.
Testem a börtöne,
ott marad örökre.
Sötétségre ítéltem,
magam vagyok ítészem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése