2014. április 19., szombat

Ibolya

Ács Nagy Éva
Ibolya

Szél visz majd messze,
nem leszek temetve.
Ha majd egyszer meghalok,
ibolyáim mellé szórjatok.

Ott ahol valaha boldogan jártam,
a dombon , hol ibolyát találtam.
Az a hely örökké kedves nekem,
legyen a legszebb virág velem.

Mindig érezni akarom az illatát,
látni a sötétben lilaságát.
Becsukom szemem, boldogság jár át,
ott sem feledem , a szerény ibolyát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése